Bemutatkozás
A középiskolai évek alatt éltem a diákok felhőtlen, gondtalan életét, és örültem, hogy megmondják, hogy mit kell csinálnom, mi a feladatom. Egyszerre csak egy dologra kellett koncentrálnom, nevezetesen a tanulásra, hogy minél jobban érettségizzek le Szeged egyik elit gimnáziumában. Amikor arról kellett döntenem, hogy hogyan tovább, fogalmam se volt. Jellemzően csak azt tudtam, hogy mi NEM szeretnék lenni. Nem szeretnék védőnő lenni, mint amit anyukám választott eredetileg, tanár meg főleg nem, ami akkori munkáját képezte. Ehhez képest….! Persze, hogy én sem tudtam másképp működni, mint ahogy azt mostani tudásommal már tisztán átlátom.
Külső ötlettől vezérelve jelentkeztem az Egészségügyi Főiskola Gyógytornászképző Szakára, amit nagyon gyorsan megszerettem. Rájöttem, hogy szeretek segíteni az embereken, és felemelő érzés, amikor a beteg hálás szemmel néz rám, ha enyhíteni tudtam fájdalmát. A pályakezdők hatalmas lelkesedésével vetettem bele magam a gyógytorna rejtelmeibe, de úgy tűnik a sors, --vagy ki tudja…--mást szánt nekem. Alig fél éves munkaviszony után családi örömök fele kellett fordulnom, mondanom se kell, nem egészen tudatos döntés eredményeképp. A várandósság hirtelen jött élménye kicsit felborította addig biztonságosnak hitt életem, és mindjárt az elején „derékba törte” szépen induló gyógytornász karrierem. Első fiam megszületése az anyaságra, a család fontosságára irányította figyelmem, és remekül éreztem magam ebben a szerepben. Két éves koráig lelkes anyuka voltam, de utána továbbhajtott nyughatatlan lelkem, mert háziasszonyként már nem éreztem jól magam.
Újabb kétéves gyógytornász munka vette kezdetét, ahol már másik munkahelyen, egyedüli gyógytornászként egy kórházi osztályon, élveztem az önálló munka minden szépségét. A sors fintoraként ( nem akarok tanár lenni…) megkerestek az akkor induló szegedi gyógytornászképző iskolából, hogy vállaljam el a tanítást. Győzött a bennem élő hiúság, és büszkeség, hogy engem választottak ki, na meg a sok szabadság kecsegtető képe, így igent mondtam. Szintén a rám jellemző hatalmas elánnal fogtam bele az izgalmasnak ígérkező tanulási folyamatba, de szépen kerekedő pocakomban lapuló második fiam ezt nem így gondolta.
Megint 3 év anyaság következett, miközben azért már továbbképzéseken tartottam szinten, és fejlesztettem tovább gyógytornászi tudásomat. Szeptemberben kezdtem tanári pályafutásomat a szegedi gyógytornászképzőn. Az életutamban úgy tűnik tényleg nem a tanári pálya szerepelhetett, legalább is nem ott, nem akkor, és nem azt kellett tanítanom. Sári lányom pocaklakói korszaka, majd érkezése minden energiámat lekötötte. Igen rövid, két hónapos tanár karrierem arra volt jó, hogy megtapasztaljam, valóban nem az állami oktatásban képzelem el a jövőmet. A 3 gyerek mellett is éreztem magamban annyi energiát, hogy tudásomat olyan irányban fejlesszem, amihez igazán kedvet éreztem. Mindig az hajtott, hogy minél teljesebben megismerjem eleinte az emberi test működését, majd ezt kitágítva az ember egységes EGÉSZségét.
Innen már egyenes út vezetett a holisztikus szemléletű kezelési módokhoz.
Manuálterápia, McKenzie gerincgyógyászat, Cranio-sacral terápia, pszichokineziológia, természetgyógyász főiskolai szintű képzés, nyirok masszázs, ma-uri masszázs, Lomi-Lomi masszázs, szivárvány masszázs, Aura-Soma, Tibeti hang- és gongterápia, thai talp masszázs, Acces Consciousness, Bars, -és egyéb energetikai test-kezelések, struktúrális test-kezelő, (fascia kezelés), jóga építőkövei szegélyezik azt az utat, ahol jelenleg járok.
A fizikai test működésének megértése után hozzá épült az energetikai rendszerünk megismerése, majd lelkünk egyre finomabb rezgései, üzeneteinek lefordítása következett.
Az eredeti gyógyító szándékom már rég átszelídült egy segítői, támogatói útmutatásra. Hiszem és vallom, hogy mindenkiben ott rejtőznek problémái megoldó kulcsai, legfeljebb nem veszi észre, vagy nem annak fordítja. Egy más szemléletmódba helyezve az adott problémát, lelki, energetikai, és némi fizikai támogatást megadva, megtisztelem vendégeimet a saját felismerés örömével.
Munkám alapját az Aura-Soma színválasztó rendszere biztosítja. 2004 óta foglalkozom ezzel a csodálatos módszerrel. A színek, csillogó üvegecskék nyelvezetén keresztül tudom megérteni a körülöttünk lévő világ minden törvényszerűségét, működési elvét. Nagyon sok támogatást kapok ennek a hálónak mind emberi oldala felöl, tanáraimtól, konzulens társaimtól, tanár társaimtól, mind az általa képviselt szellemiségtől. Itt tanultam meg az igazi együttműködést a függőségi gyógyítás helyett, és addigi horizontális nézőpontom is vertikálissá módosult. Remekül illeszkedik mindazokhoz az építő kövekhez, amit eddig begyűjtöttem, így nem vált feleslegessé az addig befektetett munkám és energiám.
Békési Zsuzsi
Aura-Soma tanár